Ugrás a tartalomra
MI KisokosRSS

KISOKOS No. 15Ellenőrizve: Buktatók7 perc olvasás

Reklám a ChatGPT-ben: 31 országból kilencet nevez meg az OpenAI

Több magyar lap is megírta, hogy a ChatGPT-hirdetések Magyarországra is megérkeztek. Utánajártam, mi szerepel erről az OpenAI saját oldalán, és mi nem.

MI Kisokos szerkesztőség

Számok ebben a kisokosban

1 kocka = 10%

A lényeg elöl

Ezen a héten több magyar lap is megírta, hogy a ChatGPT mostantól Magyarországon is hirdetéseket jelenít meg az ingyenes felhasználóknak. Ha ingyenes fiókkal dolgozol, ez közvetlenül érint téged, ezért utánajártam, honnan származik ez az információ.

Az OpenAI saját bejelentése 31 európai országról ír, közülük kilencet nevez meg név szerint. Magyarország nincs a kilenc között. A maradék huszonkettő nevét a cég nem közli.

Fontos, hogy ezt pontosan értsd. Ebből nem az következik, hogy Magyarország kimaradt. Az következik belőle, hogy erre a kérdésre ma nincs nyilvános, ellenőrizhető válasz.

Ami viszont feketén-fehéren szerepel, és a te szempontodból amúgy is fontosabb: hirdetés csak az ingyenes és a Go-csomagban jelenhet meg, a fizetős csomagokban nem, hirdetőként pedig ma egyetlen magyar vállalkozás sem tud kampányt indítani a ChatGPT-ben.

Mi szerepel az OpenAI saját oldalán?

Az OpenAI 2026. augusztus 18-án tette közzé a bejelentést. Az országlistát egyetlen mondattal intézi el:

„Next week, ChatGPT Ads will expand to 31 European countries, including Germany, France, Spain, Italy, Sweden, Norway, Denmark, the Netherlands, and Austria.”

Magyarul: a jövő héttől a ChatGPT-hirdetések 31 európai országra terjednek ki, köztük Németországra, Franciaországra, Spanyolországra, Olaszországra, Svédországra, Norvégiára, Dániára, Hollandiára és Ausztriára.

Számold meg a neveket: kilenc. A cég tehát a 31 országból kilencet nevez meg, huszonkettőt nem. Magyarország nincs a megnevezett kilenc között.

Ugyanennek az oldalnak van magyar nyelvű változata is. Ebben a dátum konkrét: augusztus 24. Az országlista viszont itt is pontosan ugyanaz a kilenc név.

Megnéztem az OpenAI súgóoldalát is, amely a ChatGPT-ben megjelenő hirdetések szabályait írja le. Ezen az oldalon egyáltalán nincs országlista, egyetlen országot sem nevez meg.

Akkor ki mondta, hogy Magyarország is benne van?

Itt jön a történet tanulságos része.

A Forbes.hu augusztus 25-i cikke maga is leírja, honnan tudja. A cikk szerint az információ „a Marketing21 online marketing ügynökség Forbes.hu-nak eljuttatott közleményéből” derül ki. Vagyis nem az OpenAI-tól, hanem egy magyar marketingügynökség sajtóközleményéből.

A media1.hu ugyanaznap ugyanezt teszi. A magyar vonatkozást és a cikk egyetlen szakértői idézetét is a Marketing21 hozzájuk eljuttatott közleményére hivatkozva közli. Ez így korrekt újságírás, mert feltüntetik a forrást — csak épp nem az OpenAI az.

A HVG augusztus 26-i cikke már a címében kimondja, hogy Magyarországra is megérkeztek a hirdetések, és forrásként közvetlenül az OpenAI saját oldalára linkel. Arra az oldalra, amelyen Magyarország nem szerepel.

Az mfor.hu szintén Magyarországot említi, egy nappal későbbre teszi az indulást, mint az OpenAI magyar nyelvű oldala, és közöl egy magyarországi felhasználószámot is, amelyhez semmilyen forrásmegjelölés nem tartozik.

És van két lap, amely nem állította ezt. A Pénzcentrum augusztus 21-én Európáról írt, Magyarországot nem nevezte meg. A PCWPlus pedig ugyanaznap kifejezetten arról írt, hogy nem lehet tudni, Magyarország benne van-e a 31-ben. A lap még azt is leírja, hogy erre a kérdésre maga a ChatGPT sem tud válaszolni, és hogy megkeresték az OpenAI-t, de a cikk írásakor még nem kaptak választ.

„Nincs megnevezve” és „ki van zárva” nem ugyanaz

Ezt szeretném pontosan tisztázni, mert könnyű átesni a ló túlsó oldalára.

Magyarország uniós tagállam, a bejelentésből 22 ország neve hiányzik, tehát teljesen életszerű, hogy Magyarország is ott van a 31 között. Ezt nem tudom cáfolni, és nem is akarom. Amit állítok, csak ennyi: megerősíteni sem tudom, mert az OpenAI nem tette közzé a teljes listát.

Nem az a baj, hogy a magyar cikkek rosszat írtak. Az a baj, hogy egy sajtóközleményből származó állítás pár nap alatt tényként kezdett terjedni, és a lánc végén már senki nem írta ki, honnan jött.

A leggyorsabb ellenőrzés egyébként nem a cikkekben van, hanem a saját fiókodban. Nyisd meg az ingyenes ChatGPT-t, használd pár percig, és nézd meg, látsz-e hirdetést a válaszok mellett. Amit ott látsz, az a te válaszod erre a kérdésre. A többi találgatás.

Kit érint a hirdetés, és kit nem?

Az OpenAI súgóoldala hét csomagot nevez meg, és pontosan megmondja, melyikben jelenhet meg hirdetés:

„Ads may appear for users on the Free and Go plans. Plus, Pro, Business, Enterprise, and Edu accounts will not have ads.”

A hét csomagból tehát kettőben jelenhet meg hirdetés: az ingyenesben és a Go-csomagban. A másik ötben nem.

Melyik csomagban jelenhet meg hirdetés?

Ingyenes MEGJELENHET Go MEGJELENHET Plus NEM JELENIK MEG Pro NEM JELENIK MEG Business NEM JELENIK MEG Enterprise NEM JELENIK MEG Edu NEM JELENIK MEG
Az OpenAI súgóoldalán megnevezett hét csomag. A piros négyzet azt a két csomagot jelöli, amelyben megjelenhet hirdetés.

Két további korlát is szerepel ugyanezen az oldalon. Az OpenAI leírása szerint nem jelenítenek meg hirdetést azoknál a fiókoknál, amelyekről megállapítják, hogy 18 év alatti felhasználóhoz tartoznak. És nem jelenik meg hirdetés az érzékeny vagy szabályozott témájú beszélgetésekben sem: a súgó kifejezetten megnevezi a személyes egészségügyi, a mentális egészséggel kapcsolatos és a politikai témákat.

Hirdethetsz-e ma a ChatGPT-ben?

Nem — legalábbis nem úgy, ahogy a Google vagy a Meta hirdetéskezelőjében megszoktad.

Az önkiszolgáló hirdetéskezelő egyelőre nincs nyitva. Az OpenAI leírása szerint ma csak a cég saját értékesítési csapatán, ügynökségi partnereken és technológiai partnereken keresztül lehet hozzáférni. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy az egyszemélyes vállalkozás saját maga nem tud kampányt indítani ezen a felületen.

Az OpenAI magyar nyelvű oldala szerint az önkiszolgáló hozzáférés „még ebben a negyedévben” érkezik. A naptári negyedév 2026. szeptember 30-án ér véget. Ezt nem érdemes se „hamarosan”-ra rövidíteni, se úgy olvasni, hogy már most elérhető.

Árat szándékosan nem írok ide. Erre a hirdetési rendszerre nem találtam nyilvános árlistát, forintos összeget pedig végképp nem, így bármilyen szám, amit ideírnék, találgatás lenne.

Mit csinálj most?

Négy lépés, összesen tíz-tizenöt perc.

1. Nyisd meg a saját fiókodat. Ha ingyenes vagy Go-csomaggal használod a ChatGPT-t, nézd meg, megjelenik-e hirdetés a válaszok mellett. Ez többet ér minden cikknél, az enyémet is beleértve.

2. Ha zavar, nézd meg, milyen alternatívád van. A fizetős csomagokban az OpenAI leírása szerint nincs hirdetés. Ez viszont önmagában gyenge indok az előfizetésre: arról, hogy mikor éri meg fizetni és mikor nem, külön is írtam.

3. Ha hirdetnél, ne a hirdetéskezelőre várj. Amíg az önkiszolgáló felület nincs nyitva, egyvalamit tudsz csinálni: azon dolgozni, hogy a vállalkozásod magától is előkerüljön, amikor valaki a ChatGPT-t kérdezi a szakmádról. Ehhez nyilvános, pontos és könnyen olvasható tartalom kell — cím, nyitvatartás, szolgáltatáslista, valódi válaszok a gyakori kérdésekre. Ez akkor is hasznos marad, ha a hirdetéskezelő végül megnyílik.

4. Ha MI-hírt olvasol, keresd meg, mire hivatkozik. Ez a történet pontosan erre jó példa. Ha egy cikk nem mondja meg, honnan tudja, amit állít, akkor nem hír, hanem állítás. Ugyanaz a rutin, mint amiről a magyar nyelvű MI-válaszok ellenőrzésénél írtam: mindig keresd meg az elsődleges forrást.

Ebben a történetben nem az a szokatlan, hogy egy nagy cég keveset árul el magáról. Hanem az, hogy milyen gyorsan lett a hiányzó információból biztos állítás.

Források

Mindegyik oldalt 2026. augusztus 27-én nyitottam meg. Az angol nyelvű idézetek szó szerint az OpenAI saját szövegéből származnak.