A lényeg elöl
Augusztus 2-a óta jelölnöd kell, ha MI-vel készült tartalmat adsz ki, vagy ha nálad MI-vel beszélget az ügyfeled. Erről már írtam. Amiről akkor még nem tudtam írni: ki ellenőrzi ezt Magyarországon, és mennyibe kerül, ha nem tartod be.
Most már mindkettőre van válasz, és mindkettő magyar jogszabályban áll.
Az ellenőrzést az MI Piacfelügyeleti Hatóság végzi. Van saját, magyar nyelvű oldala is: mihivatal.gov.hu, külön aloldallal vállalkozásoknak.
A bírságtételeket pedig a 344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet rögzíti, forintban, öt tételben. A legmagasabb 13,3 milliárd forint.
Mielőtt megijedsz: az a 13,3 milliárd nem a te chatbotod jelöléséről szól. Nézzük végig, mi micsoda.
Ki ellenőriz, és mit tehetsz nála?
A 2025. évi LXXV. törvény hozta létre a rendszert. Ez jelöli ki az MI piacfelügyeleti hatóságot és az MI bejelentő hatóságot, és ez alapján állt fel a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács is.
A hatóság oldala nem jogszabálygyűjtemény, hanem használható felület. Van rajta külön rész magánszemélyeknek és külön vállalkozásoknak, azon belül pedig külön bontva, hogy MI-rendszert fejlesztesz-e, forgalmazol-e, vagy csak más által fejlesztett MI-rendszert használsz. A legtöbb kisvállalkozás az utolsó kategóriába esik, és ez jár a legkevesebb teherrel.
Van rajta gyakran ismételt kérdések rész is. Az egyik válasz például pontosan megfogalmazza, mit jelent a tájékoztatás a gyakorlatban: a fejlesztőnek úgy kell kialakítania a rendszert, hogy „legkésőbb az első interakció alkalmával” tájékoztasson, „szöveges, vizuális/grafikai vagy hangalapú értesítés formájában”. Kivétel, ha a körülményekből amúgy is egyértelmű, hogy MI-ről van szó.
Ez a mondat a te szempontodból jó hír. Ha kész MI-eszközt használsz, a jelölés kialakítása elsősorban a fejlesztő dolga, nem a tiéd.
Mennyi a bírság, és melyik tétel mire vonatkozik?
A rendelet nem egyetlen összeget mond, hanem ötöt. Mindegyiket az uniós MI-rendelet egy-egy konkrét cikkéhez köti. Így néz ki, szó szerint a rendelet szövege szerint:
| Uniós MI-rendelet cikke | Legmagasabb bírság |
|---|---|
| 99. cikk (3) bekezdés | 13 300 000 000 Ft |
| 99. cikk (4) bekezdés | 5 700 000 000 Ft |
| 99. cikk (5) bekezdés | 2 850 000 000 Ft |
| 100. cikk (2) bekezdés | 570 000 000 Ft |
| 100. cikk (3) bekezdés | 285 000 000 Ft |
Az öt bírságtétel felső határa, közös skálán
A rendelet azt is kimondja, hogy a közigazgatási bírságot 30 napon belül kell megfizetni az MI Piacfelügyeleti hatóság részére.
Itt jön az a rész, amit szeretném, ha nem olvasnál félre. Ezek felső határok, nem tarifák. Nem azt jelentik, hogy egy jelöletlen chatbotért 13,3 milliárd forintot kell fizetned. Azt jelentik, hogy a hatóság ennél többet semmiképp nem szabhat ki az adott cikk alá tartozó jogsértésért.
Azt pedig szándékosan nem mondom meg, hogy a te esetedre melyik sor vonatkozna. Az attól függ, pontosan melyik kötelezettséget sérted meg, és ezt egy blogbejegyzésből eldönteni komolytalan lenne. Ha ez a kérdés élesben merül fel nálad, a helyes sorrend: a hatóság saját oldala és egy jogász, nem egy cikk.
Egy dolgot viszont érdemes tudni: a magyar szaksajtóban láttam ebben a témában 5,4 milliárd forintos számot is. A rendelet szövegében ugyanannál a tételnél 5 700 000 000 forint áll. Ha valahol forintosított összeget látsz, érdemes visszanézni a jogszabályt.
Akkor most mi csúszott, és mi nem?
Ez az a pont, ahol a legtöbb félreértést látom, és nem véletlenül: a nyáron tényleg csúszott valami, csak nem az, amire a legtöbben gondolnak.
Az Európai Bizottság saját közleménye szerint a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok a III. melléklet esetében 2027. december 2-án, a fizikai termékekbe épített rendszereknél (gépek, játékok, felvonók) pedig 2028. augusztus 2-án lépnek életbe.
Ami nem csúszott: az átláthatósági, vagyis a jelölési kötelezettség. Az augusztus 2-án hatályba lépett, és azóta él.
Vagyis pont az a rész maradt a helyén, amelyik egy átlagos magyar kisvállalkozásra vonatkozik, és pont az tolódott el két-három évvel, amelyik a legritkábban érinti.
Ha eddig azt gondoltad, hogy „az MI-rendeletet elhalasztották, ráérek”, akkor a rossz felét halasztották el a te szempontodból.
A Bizottság ugyanebben a csomagban kiterjesztette a kisvállalkozásoknak szóló könnyítések egy részét a közepes méretű cégekre is. Ez nem mentesség, hanem arányosítás, de a jó irányba mutat.
Mit csinálj ezzel a héten?
Nem sok dolgod van, és amit érdemes megcsinálni, az fél óra.
Nézd végig, nálad hol találkozik az ügyfeled MI-vel. Chatbot a honlapon, automata telefonos válasz, MI-vel generált kép a közösségi oldalon, MI-vel írt hírlevél. Ez a lista rendszerint rövidebb, mint amire számítasz.
Ahol van ilyen, nézd meg, kiírja-e magától a rendszer, hogy MI-ről van szó. A nagy szolgáltatók többsége már megoldotta. Ha igen, kész vagy.
Ahol nem írja ki, ott írd ki te. Egy mondat elég.
És ha bizonytalan vagy: a hatóság oldalán bejelentést is tehetsz, és kérdezhetsz is. Ez nemcsak arra jó, hogy téged bejelentsenek. Arra is, hogy te kérdezz.
Amit nem tudok megmondani
Nem tudom, hogy szabtak-e már ki bírságot Magyarországon MI-ügyben. Ilyen döntést nem találtam, és nem is feltételezem, hogy van.
Azt sem tudom, hogy a hatóság milyen gyakorlatot alakít majd ki a kisebb cégeknél. A jogszabály kereteket ad, a gyakorlatot az első néhány ügy alakítja majd ki.
Amit tudok: van egy hatóság, van neve, van honlapja, és van egy kormányrendelet, amely forintban rögzíti a felső határokat. Ez ma több, mint amennyit két hete tudtunk.