Mi lép pontosan életbe augusztus 2-án?
Az MI-rendelet átláthatósági szabályairól van szó, amelyeket az 50. cikk tartalmaz. Az Európai Bizottság 2026. július 24-én frissített tájékoztatója egyértelműen fogalmaz: „Article 50 of the AI Act applies as from 2 August 2026” — vagyis az 50. cikk 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó.
Egy dolgot érdemes rögtön tisztázni, mert ezen a ponton nagyon könnyű mellényúlni. Az MI-rendeletnek több határideje van, és nem mindegyik maradt augusztusban. A nagy kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek — amelyek eredetileg szintén augusztus 2-án léptek volna hatályba — az uniós egyszerűsítési csomag nyomán 2027. december 2-re csúsztak. Az átláthatósági szabály viszont marad a régi dátumon. Ha valahol azt olvasod, hogy „az MI-rendelet augusztusban elhalasztódott”, az a másik határidőről szól, nem erről.
Magyar nyelven is van róla friss anyag: az Esti Hírlap 2026. július 24-i összefoglalója szerint „Új átláthatósági előírások lépnek teljes mértékben életbe az Európai Unióban 2026. augusztus 2-án”.
Miért vonatkozik ez egyáltalán rád?
Mert rendeletről van szó, nem irányelvről. A különbség nem jogászkodás: az irányelvet a magyar jogalkotónak külön törvénybe kell átültetnie, a rendelet viszont közvetlenül, minden tagállamban egyszerre alkalmazandó. Nem kell megvárnod semmilyen hazai jogszabályt, és nem kell figyelned, mikor hirdetik ki itthon. Augusztus 2-án egy magyar egyéni vállalkozóra ugyanaz vonatkozik, mint egy német kft.-re.
A felügyeleti háttér itthon egyébként már tavaly felállt. A 2025. évi LXXV. törvény és a 344/2025. (X. 31.) kormányrendelet kijelölte a szereplőket: a Nemzeti Akkreditációs Hatóság a bejelentő hatóság, az általános piacfelügyeletet a vállalkozásfejlesztésért felelős miniszter látja el, a pénzügyi szektor nagy kockázatú rendszereinél pedig a Magyar Nemzeti Bank az ágazati hatóság. Ez nem mostani hír, csak a keret, amelybe augusztustól ez a szabály beleilleszkedik.
Rád vonatkozik-e a szövegek jelölése?
Itt jön a cikk legfontosabb része, mert erről szól a legtöbb félreértés. Nem kell minden MI-vel írt mondatot megjelölnöd az oldaladon.
A Bizottság tájékoztatója szerint a szövegeket akkor kell jelölni, ha azzal a céllal teszik közzé őket, hogy a nyilvánosságot közérdekű ügyekben tájékoztassák. A rendelet ide sorolja a politikát, a közigazgatást, az igazságszolgáltatást, az alapvető jogokat, a közbiztonságot, a közegészségügyet, a környezetvédelmet, a fogyasztóvédelmet, valamint a gazdasági, pénzügyi, tudományos és kulturális fejleményeket.
És van egy második, még fontosabb kapu: a kötelezettség nem áll fenn, ha a szöveg valódi emberi ellenőrzésen és szerkesztői felülvizsgálaton ment át, és valaki vállalja érte a szerkesztői felelősséget.
Fordítsuk le ezt a gyakorlatra. Ha van egy asztalosműhelyed, és a termékleírásaid első változatát MI-vel írattad meg, majd átnézted és javítottad — nem esel a szabály alá. Sem a téma nem közérdekű, sem a szöveg nem került ki emberi ellenőrzés nélkül. Ugyanígy a „rólunk” oldal, az árlista, a hirdetésszöveg vagy egy közösségi poszt a hétvégi nyitvatartásról.
Mikor kell viszont odafigyelned? Ha olyasmiről írsz, ami valóban a nyilvánosság tájékoztatását célozza a fenti témákban — például egészségügyi tanácsokat, jogszabály-magyarázatot, fogyasztóvédelmi vagy pénzügyi összefoglalót teszel közzé —, és ezt gyakorlatilag emberi átnézés nélkül, géppel írt szövegként töltöd fel. Ebben az esetben egy rövid, egyértelmű jelzés a helyes megoldás.
Mi a helyzet a chatbottal az oldaladon?
Ez a szabály egyszerűbb, és több magyar kisvállalkozást érint, mint elsőre gondolnád. Ha az oldaladon van egy chatablak, amely mesterséges intelligenciával válaszol, a látogatónak tudnia kell, hogy géppel beszélget. A kötelezettség akkor nem áll fenn, ha ez a körülményekből nyilvánvaló — de nem érdemes ezen spórolni: egy „Ez egy MI-alapú asszisztens” mondat a chatablak tetején olcsóbb, mint utólag vitatkozni arról, mi számított nyilvánvalónak.
Ugyanez vonatkozik a valósághűnek látszó, MI-vel készült vagy módosított kép-, hang- és videófelvételekre. Ha MI-vel generált „ügyfélvéleményt” vagy valódinak látszó felvételt tennél közzé, azt jelölni kell. Őszintén szólva ezt akkor sem javasolnám, ha nem kellene jelölni.
Mekkora a bírság?
A bírság felső határa 15 millió euró vagy az előző üzleti év teljes világpiaci árbevételének 3 százaléka, attól függően, melyik a magasabb. Fontos viszont, hogy ez az uniós plafon, nem egy magyar bírságtáblázat — és a rendelet külön előírja, hogy a kis- és középvállalkozásoknál a szankciónak arányosnak kell lennie.
Vagyis egy csopaki asztalosműhelyt reálisan nem 15 millió euró fenyeget. A helyes hozzáállás nem a rettegés, hanem az, hogy tíz percet rászánsz, és tudod, hol állsz.
Mit nézz át hétfőn reggel?
Négy pont, ennyi az egész.
1. Vedd sorra, hol jelenik meg MI-vel írt szöveg a felületeiden. Weboldal, blog, hírlevél, közösségi média. Legtöbbször kiderül, hogy minden átment a kezeden — akkor kész is vagy.
2. Jelöld meg, melyik esik közérdekű témába. Egészség, pénzügy, jog, fogyasztóvédelem, környezetvédelem. Ha egyik sem, akkor a szövegekre vonatkozó rész nem érint.
3. Nézd meg a chatbotodat. Ha van ilyen az oldaladon, írj egy mondatot a tetejére arról, hogy MI válaszol. Ez öt perc.
4. Írd le, ki nézi át a szövegeket. Nem kell szabályzat, elég egy bekezdés arról, hogy a közzététel előtt ki olvassa el az anyagokat. Ez pont az az emberi ellenőrzés, amely a legtöbb esetben kiveszi a kötelezettség alól a tartalmaidat.
Ha most kezdenél az MI-vel a cégedben, és ez a szabályozási rész riasztóan hangzik, érdemes onnan indulnod, hogy hol kezdd a bevezetést — a jelölés kérdése ugyanis csak akkor válik éles kérdéssé, ha már tényleg publikálsz géppel írt anyagokat. Ha pedig a kollégáid már használják az MI-t anélkül, hogy szólnának róla, arról külön is írtam — a fenti negyedik pont ott kezdődik igazán.
A lényeg egy mondatban: ez a szabály nem a kisvállalkozások ellen készült, hanem azért, hogy az olvasó tudja, mikor beszélget géppel. Ha eddig is átnézted, amit kiadsz a kezedből, augusztus 2-án nem sok dolgod lesz.